Szomoru Miklós előszavával

Őry Barnabás

A modern évelőkert

Kérem a könyvet!

• 366 oldal

• 246 színes fotó

• 140+ bemutatott évelő

• Kötés típusa: keménytábla

• Kiadás éve: 2026

• ISBN: 978-615-02-5813-3

Kinek szól ez a könyv?

Neked mindenképp, ha az alábbiak közül bármelyik igaz rád

Lelkes kertész vagy

Több éve kertészkedsz és folyamatosan keresed a tanulási és fejlődési lehetőségeket. Szeretnél megismerkedni a kerttervezés legújabb koncepcióival és bővítenéd ismereteidet az évelők terén. A könyvben Barnabás részletesen bemutatja egy modern évelőkert megtervezésének, kialakításának és fenntartásának legfontosabb lépéseit.

Érdekel a kerttervezés

Akár tapasztalt szakember vagy, akár még csak most vágnál bele a kerttervezésbe, a könyv hasznos ismeretekkel fog szolgálni. Barnabás kifejezetten azt tartotta szem előtt a könyv megírásakor, hogy laikusok számára is jól követhető legyen a könyv, viszont szakembereknek is számos új információt, megközelítést tartalmazzon.

Szeretnéd kialakítani álmaid kertjét

Kertépítés előtt állsz és szeretnél inspirálódni, hogy te is létrehozhasd álmaid kertjét. A megfelelő tervezési és kivitelezési alapelvek alkalmazásával te is létrehozhatsz egy gyönyörű és fenntartható álomkertet, ehhez pedig minden fontos információt megtalálsz a könyvben.

Érdekelnek a szép kertek

A kötet magyarországi és külföldi példákon keresztül mutatja be milyen egy modern és fenntartható évelőkert. A szerző többszáz színes fotó segítségével vezet körbe különböző kerteken az Egyesült Államoktól, Anglián keresztül a kontinentális Európáig. A könyv teljesen laikusok számára is olvasmányos és izgalmas utazás a gyönyörű kertek világában. Rendeld meg most!

Mit tanulhatsz meg könyvből?

teljes képet és útmutatást kapsz egy évelőkert megtervezéséhez és létrehozásához

Történelmi áttekintés

A modern kerttervezési irányzatok mélyebb megértéséhez fontos megismerni a hagyományos stílusirányzatokat és legjelentősebb kerttervezőket

Tervezés

Az esztétikus és harmonikus kertek és ágyások létrehozásához számos fontos alapelvet meg kell ismerni és el kell sajátítani

Kialakítás

Egy könnyen és gazdaságosan fenntartható kert alapjait a kialakítás lépései fogják meghatározni .st0{fill:#274C4F;}

Fenntartás

A szép és rendezett kert fenntartásához az évszakok váltakozásával különböző típusú munkafolyamatokat végzünk az évelőkertben

Gyakorlati példák

A szerző saját mintakertjén keresztül minden elméleti tudást bemutat gyakorlatias példákon keresztül is

Növényismeret

Barnabás 90 nemzetségnek több mint 140 faját mutatja be részletesen, így teljes képet kapsz a legfontosabb évelőkről Megrendelem a könyvet Úgy érzed, hogy elveszel az információk és tudásanyagok rengetegében, de nem találsz egy valóban átfogó és koherens tudásanyagot a témában?Szeretnéd megkapni az összes fontos információt kerttervezéssel és évelőkkel kapcsolatban egy könyvben?A modern évelőkert könyv lefedi a tervezéssel, kialakítással és fenntartással kapcsolatos összes fontos információt, amire szükséged lesz. Rendeld meg most!

Tartalomjegyzék

Szomorú Miklós előszava

Prológus

I. Bevezetés

• Történelmi áttekintés
• Az új évelőmozgalom
• Természetes vagy természetközeli
• Kettős nevezéktan

II. Tervezés

• Alapok
• A növények elrendezése
• Szín és / vagy struktúra
• Ritmus és dráma
• Stílus
• Fenntarthatóság

III. Kialakítás

• A terület előkészítése
• Öntözőrendszer
• Növények ültetése
• Mulcs

IV. Fenntartás

• Tél
• Tavasz
• Nyár, ősz
• Szaporítás

V. Saját mintakertem

• Alaprajz
• Bevezetés
• Koncepció
• Tervezés, kivitelezés
• Kertrészek

VI. Mellékletek

• Növényajánló
• Mintatervek
• Kertajánló

• Konklúzió
• A szerzőről
• Felhasznált irodalom
• Köszönetnyilvánítás
• Tárgymutató

https://amodernevelokert.a3oraskert.hu/video/modern-evelokert.mp4 Kérem a könyvet! Barnabás könyve választ ad a kérdésre: hogyan lehet kertünk egyszerre gyönyörű, és ökológiai szempontból is értékes? Úgy, hogy szemléletünkben, tervezésünkben és kivitelezésünkben is tudatosnak kell lennünk. Mindehhez a kötet kiváló társ. Ajánlom mindenkinek, aki nem csupán ültetni akar, hanem szeretne élni, érzékelni és örömet találni a kertben. Kertészkedjünk örömmel - teremtsünk olyan kerteket, ahol a természet hangja ismét hallható! Szomoru Miklósokleveles kertészmérnök

Ez a vetőmag egy remek hangsúlyozó és szegélynövény lehet a kertedben, mivel kompakt habitusával és különleges színével szépen kiegészíti a virágokat és zöld növényeket. Kiválóan alkalmas virágágyások szegélyezésére, kaspókba és sziklakerti beültetésre. Jól érzi magát napos fekvésben, de a félárnyékot is tolerálja.

A legszebben szegény, vagy közepesen termékeny, de jó vízelvezetésű talajban fejlődik. Szárazságtűrő, emiatt nem igényel gyakori öntözést, hagyd, hogy a talaja kiszáradjon két locsolás között. A növény májustól novemberig hozza a zöldes-lilás árnyalatú virágkalászait.

A vetőmag kétszer is vethető: tavasszal vagy ősszel, közvetlenül a földbe vagy palántanevelő tálcába. Kiültetést (átültetést) május és szeptember között javasolják. Mivel évelő, évekig a kerted dísze maradhat, de a növény hajlamos a közepén kikopni. Ennek megelőzésére kétévente-háromévente tavasszal érdemes tőosztással megfiatalítani. A tél vége felé vagy kora tavasszal távolítsd el az elhalt vagy sérült leveleket, de metszésre egyébként nem feltétlenül van szüksége.

A 3 Órás Kert Juhcsenkesz vetőmagjával egy alacsony, tömött, kékes árnyalatú díszfüvet kapsz, ami egész évben dekoratív marad, és a sziklakerti elrendezések tökéletes kiegészítője. Ha egy igénytelen, szárazságot is tűrő növényt keresel, ami különleges színt visz a kertedbe, a Juhcsenkesz nagyszerű választás!

Ha egy igénytelen, szárazságtűrő virágot keresel a kertedbe, a Hegyi Ternye a tökéletes megoldás! A szárak a földön kúszva sűrű, tömött szőnyeget alkotnak, ami kiválóan alkalmas arra, hogy eltakarja a talajt, és megakadályozza a gyomosodást.

A Ternye a napos helyeket kedveli a leginkább, és a talaj szempontjából sem válogatós: a szegény, homokos vályogtalajban fejlődik a legszebben. Nagyon fontos előnye, hogy a szárazságot remekül viseli, és télen sem igényel takarást, így az egyik legkönnyebben gondozható évelőd lehet. Ugyanazon a helyen akár 3 évig is nyugodtan meghagyhatod.

A 3 Órás Kert Hegyi Ternye vetőmagjával egy ellenálló, sárga virágszőnyeget hozhatsz létre, amely tökéletes dísze lesz sziklakertednek, kőfaladnak vagy napos ágyásod szegélyének. Válassz egy szárazságot jól tűrő, évelő talajtakarót, ami májusban már virágba borul!

Ha valami könnyedet, természetközeli és látványos elemet keresel a kertedbe, a Tőtippan kiváló választás. Bár egyéves növény, a gyönyörű levelekkel és a különleges rózsaszín "köd" virágzattal hosszan tartó díszt nyújt. Kitűnően használható szegélynövényként, de tökéletesen illeszkedik a naturalista virágágyásokba is.

Mivel napos helyet kedvel, ültesd a kert legvilágosabb részére. Közvetlenül a talajba áprilisban és májusban lehet vetni, az ideális 30x30 cm-es tőtávolságot tartva. Akár cserépben is nevelheted, ha a teraszodat vagy erkélyedet szeretnéd vele díszíteni.

A 3 Órás Kert Tőtippan vetőmagjával egy 50 cm magas, egyéves díszfüvet nevelhetsz, amelynek rózsaszín bugái egyedi, ködös hatást adnak a naturalista ágyásoknak. Válassz egy napos helyet kedvelő, dekoratív növényt, ami júliustól szeptemberig díszít!

A Mexikói Árvalányhaj ideális választás, ha egy napos helyet kedvelő, szárazságtűrő növényt keresel. Legjobban a könnyebb, vízáteresztő talajban érzi magát, és a szeles, nyitott virágágyásokban fejti ki leginkább a varázsát. Bátran télálló, és takarás nélkül is átvészeli a hideg hónapokat, megőrizve dekoratív hatását egészen tavaszig, amikor érdemes eltávolítani a tavalyi lombozatot.

Ültetése esetén tartsd a 60x60 cm-es távolságot, és ne számíts gyors növekedésre, ugyanis 3−4 évig is elélhet ugyanazon a helyen. Már 30 maggal is beültethetsz egy 3−5 m2-es területet!

A 3 Órás Kert Vékonyszálú Árvalányhaj (Mexikói Árvalányhaj) vetőmagjával egy szárazságtűrő, évelő díszfüvet telepíthetsz, amelynek tollszerű bugái a nyár második felében adnak misztikus, hullámzó hatást a napos kertrészeknek. Tökéletes választás modern, naturalista kerttervezéshez és fedetlen téli díszítéshez is!

Ha egy igénytelen, extrém módon bőven virágzó évelőt keresel, a Kúszó Fátyolvirág tökéletes választás. Kifejezetten a napos területeket és a száraz, könnyű talajokat kedveli, így kiválóan alkalmas sziklakertekbe, támfalakra és ágyások szegélyezésére is. Mivel a palánták fagyállóak, a vetést meg lehet kísérelni késő ősszel is, vagy májusban és júniusban közvetlenül a földbe.

Akár cserépben is nevelheted, és élénk színű virágokkal (pl. díszdohánnyal vagy bársonyvirággal) párosítva igazi vizuális élményt nyújt.

A 3 Órás Kert Kúszó Fátyolvirág 'Rose' vetőmagjával egy 15 cm magas, kúszó évelőt telepíthetsz, ami májustól szeptemberig tölti meg felhőszerű virágokkal a napos, száraz kertrészeket. Válassz egy fagyálló, élénk színű virágokkal is jól társítható növényt, ami könnyen nevelhető!

Ha egy igénytelen, megbízhatóan virágzó évelőt keresel, a Mirigyes Pereszlény ideális választás. Kiválóan illeszkedik a naturalista és vegyes virágágyásokba, és remekül társítható olyan növényekkel, amelyek nyáron hamar elvirágoznak, mivel hosszú virágzási idejével tölti ki az őszi szezont. Fontos előnye, hogy nem igényel különleges talajfeltételeket.

A magokat érdemes március-áprilisban palántának vetni, majd májusban, a fagyveszély elmúltával kiültetni, megtartva a 30−35 cm-es tőtávolságot. Több éven át szépen díszít a kertben, vagy akár cserépben az erkélyen is nevelhető.

A 3 Órás Kert Mirigyes Pereszlény 'Marvelette Blue' vetőmagjával egy kompakt évelőt telepíthetsz, ami bőségesen és hosszan virágzik a nyár második felében, egészen októberig. Ez az igénytelen dísznövény nem igényel különleges talajt, és kiválóan alkalmas virágágyásokba, erkélyre és cserépbe is!

A díszgyertya a napos fekvést és a jó vízelvezetésű, száraz talajt kedveli leginkább. A magokat elvetheted közvetlenül a talajba áprilistól júliusig, de február-márciusban megkezdheted a palántanevelést is a beltérben.

A kiültetett növények között érdemes 40x40 cm-es távolságot tartani. Mivel ez a fajta a hidegben megfagyhat, javasolt a téli takarás, ezzel biztosítva a sikeres áttelelést.

Ezekkel a vetőmagokkal te is könnyedén kialakíthatod a saját, harmonikus 3 órás kertedet!

Ez az évelő virág a napos, meleg helyet kedveli, és jól bírja a fagynak való rövid ideig tartó kitettséget. Nehezebb talajban történő termesztés esetén érdemes a teletakarásról gondoskodni.

Magról nevelve a magok csírázása egyenetlen lehet, ezért javasolt vetőládákba vetni, majd a palántákat kiültetni a szabadba. A vetés ideje palánták számára május–június, üvegházban márciusban is elkezdheted.

A növények kiültetésekor hagyj 40x45 cm távolságot köztük. A sóvirág júniustól augusztusig virágzik. Száraz csokrokhoz nyáron és télen is tökéletes kiegészítő. A virágokat meleg, sötét, jól szellőző helyiségben, fejjel lefelé felakasztva kell szárítani, így őrzi meg tökéletes állapotát.

Szerezz be ebből a sokoldalú dísznövényből, és gazdagítsd kerted vagy otthonod tartós szépségű, saját készítésű szárazvirág-dekorációkkal!

Ez a cickafark könnyen termeszthető, évelőágyásokban 5-6 évig is a helyén maradhat, és különösen jól illik a naturalista zöldterületekhez. Bár a talajjal szemben nem támaszt különleges igényeket, a pangó vizet nem szereti, ezért a jó vízelvezetés elengedhetetlen.

A legszebben napos helyen fejlődik. Virágzatai egész nyáron át vonzzák a tekintetet (VI-VII.), és nem csak friss csokrokhoz kiváló, de szárazvirágnak is tökéletes, mivel a színeit szárítás után is jól megtartja. Akár illatos fürdőseprű készítéséhez is használható.

A 3 órás kert gondozási filozófiájához hűen ez a virágmag is kezeletlen. Vedd figyelembe, hogy magvetés (IV-VI.) esetén a növény eléri a 200 cm magasságot, ezért a 25x25 cm-es ültetési távolságot tartsd be.

A dúsvirágú ökörfarkkóró Európa nagy részén őshonos, száraz gyepek, domboldalak és napsütötte rétek jellegzetes növénye. Füzérszerű, tömött sárga virágzata és nagy, molyhos levelei markáns, szoborszerű megjelenést adnak a kertnek. Kétnyári életciklusa során az első évben tőlevélrózsát fejleszt, a második évben pedig magas virágszárat növeszt, amely nyár elejétől hosszú ideig virágzik.

A vetést kora tavasszal vagy késő nyáron ajánlott elvégezni. A magokat nem szükséges földdel takarni, mivel fényre csíráznak; elegendő a talaj felszínére szórni és enyhén lenyomkodni. A csírázáshoz 16–22 °C közötti hőmérséklet ideális. A növény a napos, száraz fekvést és a jó vízáteresztő, akár sovány talajokat is kedveli. A palánták gyorsan fejlődnek, és a második évben általában már virágzanak.

A dúsvirágú ökörfarkkóró rendkívül szárazságtűrő, és minimális gondozást igényel. A túlöntözést és a pangó vizet nem viseli el. Betegségekre kevéssé érzékeny, erőteljes karógyökerének köszönhetően pedig stabilan áll még szeles helyeken is. A virágzás után meghagyhatjuk a virágszárakat magérlelésre, ha önvetést szeretnénk elősegíteni. Ha rendezettebb megjelenést kívánunk, az elnyílt virágzatokat eltávolíthatjuk, de így kevesebb mag képződik.

A tél folyamán az ökörfarkkóró tőlevélrózsa formájában telel. Takarásra általában nincs szükség, azonban hótakaró nélküli, kemény fagyok idején a fiatal tövek köré terített könnyű mulcsréteg segíthet a gyökérzóna védelmében. Tavasszal az elszáradt levelek eltávolítása az első teendő, amely után a növény gyorsan megindul, és a második évben magas virágszárral örvendeztet meg.

A dúsvirágú ökörfarkkóró kiválóan illik szárazságtűrő évelőágyásokba, prérikertekbe, természetközeli ültetésekbe és nagyobb kertrészek karakteres fókuszpontjaként. Erős formavilága jól társítható díszfüvekkel, zsályákkal, cickafarkkal és más, napfénykedvelő évelőkkel.

A 0,1 grammos kiszerelés elegendő több tucat palánta nevelésére, amelyek később erőteljes, nagy termetű növényekké fejlődnek.

A vattacukorfű Észak-Amerika homokos, száraz területeiről származó melegkedvelő évelő díszfű, amelyet légies, rózsaszín-lila virágfelhővé összeálló bugái tettek világszerte keresetté. A ‘Ruby’ fajta különösen élénk árnyalatú, könnyed virágzata ősszel csúcsosodik, amikor a nap alacsony szöge különleges fényjátékot ad a növénynek. Karcsú, finom levélzete egész évben dekoratív, így a kertben szerkezeti elemként is fontos szerepet tölt be.

A vetést tavasszal érdemes elvégezni meleg, napos helyen. A magokat csak vékonyan szabad takarni, mivel fényre csíráznak; a talajt tartsuk mérsékelten nedvesen. A csírázás 20–25 °C közötti hőmérsékleten a legmegbízhatóbb, ezért beltéri palántanevelés javasolt. A palánták kiültetése akkor történjen, amikor a talaj már kellően felmelegedett. A díszfű a jó vízáteresztő, homokos vagy kavicsos talajt kedveli, a pangó víz számára káros.

A vattacukorfű gondozása egyszerű, de néhány feltételt fontos biztosítani: meleg, napos fekvést és jó talajszellőzést igényel. Szárazságtűrő, különösen kifejlett állapotban, és a túlöntözést nem viseli. Betegségekre nem érzékeny, és ritkán igényel tápanyag-utánpótlást. A virágzás után a bugák téli díszt is adnak, ha azonban rendezettebb megjelenést szeretnénk, a késő ősz végén eltávolíthatók.

Tél során a növény tövei többnyire visszahúzódnak, a levélzet elszárad. A vattacukorfű részben télálló, de a hidegebb éghajlatokon téli takarást igényel: a tövek köré terített vastag mulcsréteg vagy lomb segítheti a sikeres áttelelést. Tavasszal az elszáradt leveleket tőből vissza kell vágni, ami elősegíti az új hajtások gyors megjelenését. A növény évről évre erősödik, és 2–3 éves korára mutatja legszebb virágfelhő-szerű habitusát.

A vattacukorfű kiváló választás modern kertekbe, természetközeli prérikertekbe, sziklakertekbe vagy nagyobb évelőágyásokba, ahol légies, színes őszi struktúrára van szükség. Jól társítható más melegkedvelő díszfüvekkel, cickafarkkal, kasvirággal, zsályákkal és szoliter évelőkkel. A növény tömeges ültetésben a leglátványosabb.

A 0,02 grammos, körülbelül 100 szemet tartalmazó kiszerelés elegendő több palánta nevelésére, amelyek idővel látványos, szellős díszfűállománnyá fejlődnek.

A közönséges cickafark Európa és Ázsia rétjeinek, gyepeinek és nyílt területeinek széles körben elterjedt, őshonos évelő növénye. Alacsony, terjedő töveket képez, finoman szeldelt, páfrányszerű levelei és lapos, ernyőszerű virágzatai könnyed, természetes megjelenést adnak. Fehér virágai nyár elejétől közepéig nyílnak, és nagy mennyiségű nektárt biztosítanak a beporzó rovarok számára.

A vetést tavasszal vagy ősszel ajánlott elvégezni laza szerkezetű, jó vízáteresztő talajba. A magokat csak vékonyan kell takarni, majd a csírázás idején a talajt mérsékelten nedvesen tartani. A csírázás 15–20 °C körüli hőmérsékleten gyors és egyenletes. A közönséges cickafark a teljes napsütést kedveli, és különösen jól fejlődik soványabb, szárazabb talajokon is, ahol más évelők gyakran visszafogottabban növekednek.

A növény gondozása egyszerű és kevés beavatkozást igényel. Kiváló szárazságtűrő, a pangó vizet nem viseli el. Betegségekre ritkán érzékeny, és gyorsan alkalmazkodik különböző talajviszonyokhoz. Az elnyílt virágzatok visszavágásával gyakran másodvirágzásra ösztönözhető, és a növény kompaktabb formát tart.

A virágzás után a lombozat továbbra is díszítőértékű marad. A tél folyamán a közönséges cickafark föld feletti részei visszahúzódnak. Teljesen télálló, takarást nem igényel. Tavasszal az elszáradt szárakat tőből vissza kell vágni, ezt követően a növény gyorsan újrahajt. Erőteljes terjedése miatt időnkénti tőosztás segíthet kordában tartani.

A közönséges cickafark kiváló választás vadvirágos kertekbe, prérikertekbe, szárazságtűrő évelőágyásokba és természetközeli beültetésekbe. Szépen társítható díszfüvekkel, kasvirágokkal, kúpvirágokkal, zsályákkal és más napfénykedvelő évelőkkel.

A 0,1 grammos kiszerelés elegendő több palánta nevelésére, amelyekből később természetes hatású, ellenálló, hosszú életű cickafarkállomány alakítható ki.

A piros sarkantyúvirág a Földközi-tenger térségéből származó, középmagas évelő növény, amely kiválóan alkalmazkodott a szárazabb, köves élőhelyekhez. Szürkészöld levelei és lazán elágazó virágszárai könnyed, természetes megjelenést adnak. Élénk piros virágai nyár elejétől egészen őszig folyamatosan nyílnak, így hosszan biztosítanak díszítőértéket és nektárforrást a beporzók számára.

A vetést tavasszal ajánlott elvégezni jó vízáteresztő, laza szerkezetű talajba. A magokat vékonyan kell takarni, majd a csírázás idején a talajt mérsékelten nedvesen tartani. A csírázás 16–20 °C körüli hőmérsékleten gyors és egyenletes. A piros sarkantyúvirág a teljes napsütést kedveli, és kifejezetten jól fejlődik soványabb, meszes talajokon, ahol más évelők gyakran kevésbé életképesek.

A növény gondozása minimális odafigyelést igényel. Kiváló szárazságtűrő, a pangó vizet nem viseli el. Betegségekre ritkán érzékeny, és rövid életű évelőként viselkedik, ugyanakkor könnyen és bőségesen újraveti magát. Az elnyílt virágzatok rendszeres eltávolításával a virágzás jelentősen meghosszabbítható, és a növény rendezettebb formát tart.

A virágzás után a lombozat visszafogott marad, de a növény szerkezete sokáig megőrzi díszítőértékét. A tél folyamán a föld feletti részek elszáradnak. Jó télálló, takarást általában nem igényel. Tavasszal az elszáradt szárakat tőből vissza kell vágni, ezt követően a növény gyorsan újrahajt. Az önvetésből rendszeresen friss tövek jelennek meg, amelyek biztosítják az állomány folytonosságát.

A piros sarkantyúvirág kiváló választás prérikertekbe, sziklakertekbe, szárazságtűrő évelőágyásokba és természetközeli beültetésekbe. Élénk színe különösen jól érvényesül díszfüvek, zsályák, kasvirágok és más napfénykedvelő évelők mellett.

A 0,1 grammos kiszerelés elegendő több palánta nevelésére, amelyekből később hosszan virágzó, könnyen fenntartható, élénk színű sarkantyúvirág-állomány alakítható ki.

A pettyes méhbalzsam Észak-Amerika szárazabb prérijeinek és nyílt homokvidékeinek jellegzetes évelő növénye. Megjelenése eltér a klasszikus méhbalzsamoktól: virágai nem egy tömbben nyílnak, hanem egymás fölé rendeződő szintekben, halvány rózsaszín, krémszínű és lilás árnyalatokkal, jellegzetes pettyezéssel. Fűszeres, oregánóra emlékeztető illata már a lombozaton is érezhető, ami tovább növeli különlegességét.

A vetést tavasszal vagy ősszel ajánlott elvégezni laza szerkezetű, jó vízáteresztő talajba. A magokat vékonyan kell takarni, majd a csírázás idején a talajt mérsékelten nedvesen tartani. A csírázás 18–22 °C körüli hőmérsékleten megbízható. A pettyes méhbalzsam a teljes napsütést kedveli, és kifejezetten jól fejlődik homokos, soványabb talajokon, ahol más évelők gyakran nehezebben boldogulnak.

A növény gondozása egyszerű és kevés beavatkozást igényel. Jó szárazságtűrő, a pangó vizet nem viseli el. Betegségekre kevéssé érzékeny, és a többi méhbalzsamfajnál ritkábban hajlamos lisztharmatra. Virágzása nyár közepétől a nyár végéig tart, ezalatt rendkívül sok méhet, lepkét és más hasznos rovart vonz. Az elnyílt virágzatok eltávolítása nem szükséges, hacsak nem szeretnénk visszafogni az önvetést.

A virágzás után a magfejek dekoratívak maradnak, és természetes szerkezetet adnak a kertnek. A tél folyamán a pettyes méhbalzsam föld feletti részei elszáradnak. Jó télálló, általában nem igényel takarást, de fiatal tövek körül vékony mulcsréteg hasznos lehet. Tavasszal az elszáradt szárakat tőből vissza kell vágni, ezt követően a növény megbízhatóan újrahajt. Rövidebb életű évelő, de önvetéssel jól fenntartja magát.

A pettyes méhbalzsam kiváló választás prérikertekbe, vadvirágos rétekbe, szárazságtűrő évelőágyásokba és beporzóbarát beültetésekbe. Különleges virágformája miatt jól társítható kasvirágokkal, kúpvirágokkal, cickafarkkal, díszfüvekkel és más természetes hatású prérinövényekkel.

A 0,1 grammos kiszerelés elegendő több palánta nevelésére, amelyekből később különleges megjelenésű, beporzók által kedvelt, természetes hatású méhbalzsamállomány alakítható ki.

Az osztrák ökörfarkkóró Európa hegyvidéki és dombvidéki rétjeiről származó, középmagas évelő növény. Felálló, erős szárain hosszú, gyertyaszerű virágfüzérek fejlődnek, amelyek a ‘Wedding Candles’ változatnál tiszta fehér színben jelennek meg. A virágok rendezett megjelenése és a friss zöld lomb elegáns, mégis természetes összhatást teremt az évelőágyásban.

A vetést tavasszal vagy ősszel ajánlott elvégezni jó vízáteresztő, laza szerkezetű talajba. A magokat vékonyan kell takarni, majd a csírázás idején a talajt mérsékelten nedvesen tartani. A csírázás 15–20 °C körüli hőmérsékleten megbízható. Az osztrák ökörfarkkóró a teljes napsütést kedveli, és különösen jól fejlődik soványabb, meszes talajokon, ahol más évelők gyakran visszafogottabban növekednek.

A növény gondozása egyszerű. Jó szárazságtűrő, a pangó vizet nem viseli el. Betegségekre ritkán érzékeny, és stabil, több évig díszítő töveket képez. Az elnyílt virágszárak eltávolítása meghosszabbíthatja a virágzást, valamint segít megőrizni a növény rendezett megjelenését. Természetes kertekben a magérlelés meghagyható, mérsékelt önvetésre lehet számítani.

A virágzás után a lombozat többnyire megmarad, és a növény egész szezonban rendezett képet mutat. A tél folyamán jó télállóságú, általában nem igényel takarást. Tavasszal az elszáradt virágszárakat és leveleket tőből vissza kell vágni, ezt követően a növény gyorsan újrahajt. Ha a tövek idővel elöregednek, tőosztással vagy magvetéssel könnyen megújíthatók.

Az osztrák ökörfarkkóró kiváló választás prérikertekbe, szárazságtűrő évelőágyásokba és természetes hatású beültetésekbe. Fehér virágai különösen szépen érvényesülnek díszfüvek, kasvirágok, kúpvirágok, zsályák és más napfénykedvelő évelők mellett.

A 0,1 grammos kiszerelés elegendő több palánta nevelésére, amelyekből később letisztult megjelenésű, hosszan virágzó, könnyen fenntartható ökörfarkkóró-állomány alakítható ki.

A dúsvirágú verbéna Észak-Amerika nedvesebb rétjeinek és patakmenti területeinek évelő növénye. Felálló, karcsú szárain hosszú, keskeny virágfüzérek jelennek meg, amelyek finoman lebegnek az évelőágyásokban. A ‘Pink Spires’ fajta különlegessége a lágy rózsaszín árnyalatú virágzat, amely nyár elejétől egészen a nyár végéig díszít, miközben természetes, prérikert jellegű hangulatot teremt.

A vetést tavasszal vagy ősszel ajánlott elvégezni jó vízáteresztő, humuszban gazdag talajba. A magokat vékonyan kell takarni, majd a csírázás idején a talajt egyenletesen nedvesen tartani. A csírázás 15–20 °C körüli hőmérsékleten megbízható, de gyakran hideghatást igényel, ezért az őszi vetés vagy a magok előzetes rétegezése előnyös lehet. A dúsvirágú verbéna napos fekvésben fejlődik a legszebben, de világos félárnyékot is elvisel.

A növény gondozása egyszerű. Vízigénye közepes–magas, az üde, nem kiszáradó talajt meghálálja, ugyanakkor a pangó vizet nem kedveli. Betegségekre ritkán érzékeny, és stabil, hosszú életű töveket képez. Az elnyílt virágfüzérek eltávolítása meghosszabbíthatja a virágzási időszakot, de természetes kertekben a magérlelés is megengedhető.

A tél folyamán a dúsvirágú verbéna föld feletti részei teljesen visszahúzódnak. Jó télálló, de friss telepítés esetén a gyökérzóna körül vékony mulcsréteg segítheti a téli védelmet. Tavasszal az elszáradt szárakat tőből vissza kell vágni, ezt követően a növény kissé későn, de megbízhatóan újrahajt.

A dúsvirágú verbéna kiváló választás prérikertekbe, természetközeli évelőágyásokba, esőkertekbe és beporzóbarát beültetésekbe. Légies virágzata különösen jól érvényesül kasvirágokkal, kúpvirágokkal, díszfüvekkel, füzényekkel és más üde talajt kedvelő évelők mellett.

A 0,1 grammos kiszerelés elegendő több palánta nevelésére, amelyekből később elegáns, hosszan virágzó, természetes hatású verbénaállomány alakítható ki.

A koloncos legyezőfű Európa szárazabb rétjeinek, meszes gyepeinek őshonos évelő növénye. Kompaktabb termetű, mint a magasabb legyezőfűfajok, finoman szeldelt levelei alacsony levélrózsát alkotnak. Nyár elején megjelenő, laza bugákba rendeződő, krémszínű virágai könnyed, természetes hatást keltenek, miközben diszkrét illatukkal vonzzák a beporzó rovarokat.

A vetést tavasszal vagy ősszel ajánlott elvégezni jó vízáteresztő, laza szerkezetű, meszes talajba. A magokat vékonyan kell takarni, majd a csírázás idején a talajt mérsékelten nedvesen tartani. A csírázás 15–20 °C körüli hőmérsékleten megbízható. A koloncos legyezőfű a teljes napsütést kedveli, és különösen jól fejlődik tápanyagban szegényebb, szárazabb talajokon, ahol más évelők gyakran visszafogottabban növekednek.

A növény gondozása egyszerű. Jó szárazságtűrő, a pangó vizet nem viseli el. Betegségekre ritkán érzékeny, és stabil, hosszú életű töveket képez. Az elnyílt virágzatok eltávolítása nem feltétlenül szükséges, de rendezettebb megjelenést adhat, és mérsékelheti az önvetést. Természetes kertekben a magérlelés meghagyható.

A virágzás után a lombozat dekoratív marad, és a növény egész szezonban rendezett képet mutat. A tél folyamán a föld feletti részek visszahúzódnak. Jól télálló, általában nem igényel takarást, de fiatal tövek körül vékony mulcsréteg segítheti a gyökérzóna védelmét. Tavasszal az elszáradt részek eltávolítása után gyorsan újrahajt.

A koloncos legyezőfű kiváló választás prérikertekbe, száraz gyepekbe, természetközeli évelőágyásokba és vadvirágos beültetésekbe. Finom megjelenése jól társítható cickafarkkal, macedón varfűvel, díszfüvekkel és más szárazságtűrő évelőkkel.

A 0,2 grammos kiszerelés elegendő több palánta nevelésére, amelyekből később természetes hatású, finoman virágzó, hosszú életű legyezőfű-állomány alakítható ki.

A terjőke kígyószisz Európa és Nyugat-Ázsia száraz gyepeinek, útszéleinek és nyílt, zavart területeinek jellegzetes növénye. Kétéves vagy rövid életű évelőként viselkedik: az első évben tőlevélrózsát fejleszt, a második évben pedig magas, erőteljes virágszárat hoz. Durván szőrös levelei és élénk, mély kék színű virágai karakteres, vadvirágos hangulatot kölcsönöznek a kertnek, miközben kiemelkedő nektárforrást jelentenek a méhek számára.

A vetést tavasszal vagy ősszel ajánlott elvégezni jó vízáteresztő, laza, homokos vagy kavicsos talajba. A magokat csak vékonyan kell takarni, majd a talajt a csírázás idején mérsékelten nedvesen tartani. A csírázás 15–20 °C között megbízható. A terjőke kígyószisz a teljes napsütést kedveli, és kifejezetten jól fejlődik tápanyagban szegény, meszes talajokon, ahol más dísznövények gyakran gyengébben teljesítenek.

A növény gondozása minimális beavatkozást igényel. Kiváló szárazságtűrő, a pangó vizet nem viseli el. Betegségekre kevéssé érzékeny, és virágzása idején rendkívül sok beporzó rovart vonz, ezért méhlegelők és vadvirágos kertek fontos eleme. Az elnyílt virágok eltávolítása nem szükséges, hacsak nem szeretnénk korlátozni az önvetést, mivel a növény könnyen elszórja magjait.

A virágzás után a magérlelés természetes módon történik, ezt követően a növény föld feletti részei fokozatosan elszáradnak. A terjőke kígyószisz jól viseli a telet: az első évben kialakult tőlevélrózsa áttelel, a második évben pedig virágzik. Tavasszal különösebb teendőt nem igényel, az elszáradt szárak eltávolíthatók. Ha a kertben hagyjuk magot érlelni, a faj önfenntartó módon jelenik meg évről évre.

A terjőke kígyószisz ideális választás vadvirágos rétekbe, prérikertekbe, szárazságtűrő évelőágyásokba és beporzóbarát kertrészekbe. Jól társítható cickafarkkal, zsályákkal, macedón varfűvel, díszfüvekkel és más száraz gyepekhez alkalmazkodott növényekkel.

A 0,5 grammos kiszerelés elegendő nagyobb felület bevetésére vagy több tucat palánta nevelésére, amelyekből természetes hatású, gazdagon virágzó állomány alakítható ki.

A vajszínű ördögszem Közép- és Kelet-Európa száraz gyepeinek, domboldalainak és sztyeppjellegű területeinek őshonos évelő növénye. Természetes élőhelyén sovány, meszes talajokon fordul elő, ahol könnyed megjelenésével és visszafogott színvilágával harmonikusan illeszkedik a környezetbe. Halvány, vajsárga árnyalatú virágfejei finom kontrasztot adnak az élénkebb színű prérinövények mellett, miközben egész nyáron át díszítenek.

A vetést tavasszal ajánlott elvégezni jó vízáteresztő, laza, homokos vagy kavicsos talajba. A magokat vékonyan kell takarni, majd a talajt a csírázás idején mérsékelten nedvesen tartani. A csírázás 16–20 °C közötti hőmérsékleten megbízható. A vajszínű ördögszem a teljes napsütést kedveli, és különösen jól fejlődik tápanyagban szegényebb, gyorsan melegedő talajokon, ahol a versengő növényzet kevésbé dominál.

A növény gondozása egyszerű és kevés beavatkozást igényel. Közepes vízigényű, de a már megerősödött tövek jól tűrik a rövidebb száraz időszakokat is. A pangó vizet nem viseli el. Betegségekre ritkán érzékeny, és hosszú virágzási időszaka alatt sok beporzó rovart vonz. Az elnyílt virágfejek rendszeres eltávolítása serkenti az újabb virágok képződését és rendezett megjelenést biztosít, ugyanakkor természetes kertekben a magfejek meghagyhatók.

A tél folyamán a vajszínű ördögszem föld feletti részei visszahúzódnak. Jó télálló, általában nem igényel takarást, de fiatal tövek körül vékony mulcsréteg segítheti a gyökérzóna védelmét hótakaró nélküli teleken. Tavasszal az elszáradt szárak teljes visszavágása szükséges, ezt követően a növény gyorsan újrahajt. Az idősebb tövek 3–4 évente tőosztással fiatalíthatók.

A vajszínű ördögszem kiváló választás prérikertekbe, természetközeli évelőágyásokba, száraz rézsűkre és beporzóbarát ültetésekbe. Finom színvilága miatt különösen szépen társítható díszfüvekkel, macedón varfűvel, kasvirágokkal, zsályákkal és más napfénykedvelő, légies habitusú évelőkkel.

A 0,1 grammos kiszerelés elegendő több palánta nevelésére, amelyekből később hosszan virágzó, természetes hatású, tartós évelőállomány alakítható ki.

Az évelő len Európa és Észak-Amerika száraz gyepeinek, domboldalainak és sztyeppterületeinek őshonos növénye. Természetes élőhelyén napos, sovány talajokon fordul elő, ahol légies, kecses formájával és élénk kék virágaival különleges színfoltot ad. A növény keskeny levelei és finom, elágazó szárai könnyed megjelenést biztosítanak, miközben hosszú virágzási idejével megbízható dísze a nyári kertnek.

A vetést tavasszal ajánlott elvégezni, jó vízáteresztő, homokos vagy kavicsos talajkeverékbe. A magokat vékonyan szükséges takarni, majd a talajt tartsuk mérsékelten nedvesen a csírázási időszakban. A csírázás 16–20 °C közötti hőmérsékleten a legeredményesebb. Az évelő len a teljes napsütést kedveli, és különösen jól fejlődik tápanyagban szegényebb talajokon, ahol a versengő növényzet kevésbé dominál.

Az évelő len gondozása egyszerű: kiváló szárazságtűrő, a pangó vizet azonban nem viseli el. Betegségekre kevéssé érzékeny, és kedvező körülmények között hosszú életű töveket képez. A virágok reggel nyílnak és estére elhullanak, de a növény folyamatosan újabb virágokat fejleszt, így a virágzás heteken át tart. A virágzás után az elnyílt szárak visszavágása rendezettebb megjelenést biztosíthat, és serkentheti az oldalhajtások fejlődését.

Tél során az évelő len föld feletti részei visszahúzódnak, gyökérzete azonban jól tűri a hideget, így takarást általában nem igényel. A fiatal tövek körül vékony mulcsréteg segíthet a gyökérzóna védelmében hótakaró nélküli teleken. Tavasszal az elszáradt szárak eltávolítása után a növény hamar újrahajt. Ha túl sűrű állományt fejleszt, tőosztással fiatalítható és ritkítható.

Az évelő len kiváló választás prérikertekbe, sziklakertekbe, száraz évelőágyásokba, útszegélyekbe és bármilyen napos kertrészbe, ahol könnyed, természetes hatású virágzásra van szükség. Látványos kontrasztot ad díszfüvek, zsályák, menyecskeszemek és más szárazságtűrő évelők társaságában.

A 0,2 grammos kiszerelés elegendő számos palánta nevelésére, amelyekből idővel gazdagon virágzó, hosszú életű évelőállomány alakítható ki.

Az orvosi tisztesfű Európa nagy részén honos, réteken, erdőszéleken és tisztásokon előforduló évelő növény. A faj kompakt, bokros habitusú, és a nyár elejétől késő nyárig tömött, élénk bíbor-lila virágfüzéreket hoz. Megbízható, hosszú életű évelő, amely hagyományosan gyógynövényként is ismert, ugyanakkor dísznövényként is nagy értéket képvisel természetközeli kertekben és prérijellegű ültetésekben.

A vetést tavasszal érdemes elvégezni jó vízáteresztő, humuszos talajba. A magokat vékony földréteggel kell takarni, majd mérsékelten nedvesen tartani a csírázás idején. A növény 16–20 °C közötti hőmérsékleten csírázik a legmegbízhatóbban. Az orvosi tisztesfű napos és félárnyékos fekvésben egyaránt jól fejlődik, amennyiben a talaj nem szárad ki tartósan. A friss telepítés után rendszeres öntözést igényel, de később közepes vízigényű és jó szárazságtűrésű.

A gondozása nem igényel különösebb szaktudást. Tápanyagban közepesen gazdag talajt kedvel, de gyengébb talajokon is jól boldogul. Betegségekre kevéssé érzékeny. A virágzás után az elnyílt virágzatok eltávolítása serkenti a másodvirágzást és rendezettebb megjelenést eredményez. Ha természetes önvetést szeretnénk elősegíteni, néhány virágzatot hagyhatunk magot érlelni.

Az orvosi tisztesfű télálló évelő. A hideg hónapokban részben visszahúzódik, a lomb egy része áttelelhet, különösen enyhébb teleken. Takarásra általában nincs szüksége, de a friss telepítésű tövek körül vékony mulcsréteg segíthet a gyökérzóna védelmében. Tavasszal az elszáradt levelek eltávolítása és a tövek körüli talaj lazítása segíti a friss hajtások erőteljes megjelenését. A növény tőosztással fiatalítható és könnyen szaporítható.

Az orvosi tisztesfű ideális választás természetközeli évelőágyásokba, gyógynövénykertekbe, beporzóbarát ültetésekbe és prérikertekbe. Élénk virágfüzérei jól társíthatók díszfüvekkel, cickafarkkal, zsályákkal és más középmagas évelőkkel, így harmonikus, sokszínű kompozíciók építhetők vele.

A 0,5 grammos kiszerelés elegendő több tucat palánta nevelésére, amelyek később erőteljes, hosszú életű tövekké fejlődnek.

A mezei zsálya Európa nagy részén honos, hazánkban is elterjedt, természetes gyepekben és száraz réteken előforduló évelő növény. Karcsú, felálló szárain látványos, kék-lila ajakos virágok nyílnak, amelyek sok beporzót – köztük méheket és lepkéket – vonzanak. Lombozata aromás, gyökérzete erőteljes, így jól alkalmazkodik száraz, napos körülményekhez is. Vadvirágos kertek, prérikert jellegű ültetések és természetközeli kompozíciók értékes eleme.

A vetést tavasszal vagy ősszel érdemes elvégezni, jó vízáteresztő, laza szerkezetű talajba. A magokat vékonyan takarjuk, majd tartsuk a talajt mérsékelten nedvesen a csírázásig. A mezei zsálya napfénykedvelő, és a meleg, száraz mikroklímát kedveli a leginkább. A csírázás 15–20 °C között indul meg, és a palánták gyorsan fejlődnek, ha elegendő fényt kapnak.

A gondozása egyszerű: a növény kifejezetten jó szárazságtűrő, és közepes vízigényű. A talajjal szemben nem igényes, a soványabb, köves talajokon is szépen fejlődik. Betegségekre kevéssé érzékeny, és hosszú életű, stabil töveket képez. A virágzás után a felmagzott füzérek eltávolítása serkenti a másodvirágzást, és rendezettebb megjelenést ad a növénynek. Ha szeretnénk magot fogni vagy önvetést elősegíteni, néhány virágzatot hagyjunk beérni.

A mezei zsálya télálló, a hideg évszakban föld feletti részei visszahúzódnak. Téli takarást általában nem igényel, de frissen ültetett tövek köré vékony mulcsréteg teríthető a gyökérzóna védelmére. Tavasszal a száraz szárak és levelek eltávolítása az első teendő, amely után a növény erőteljesen újrahajt.

A mezei zsálya sokoldalúan alkalmazható: prérikertekben, száraz évelőágyásokban, természetközeli kertekben, lejtők stabilizálására vagy beporzóbarát ültetésekben is kiválóan működik. Élénk, tiszta virágszíne jól társítható díszfüvekkel, cickafarkkal, zsályafajokkal és más szárazságtűrő évelőkkel.

A 0,2 grammos kiszerelés elegendő egy kisebb évelőágyás beültetésére, mivel a magokból számos erőteljes palánta nevelhető.