Leírás
A bíbor kasvirág Észak-Amerika prérijeinek jellegzetes évelő növénye, amely kiváló alkalmazkodóképességének köszönhetően a kertben is hosszú életű és stabil. A ‘Magnus’ fajta nemesített változat, amely különösen nagy méretű, intenzív bíbor-rózsaszín virágairól ismert. A szirmok szinte vízszintesen állnak, így a virágok kifejezetten szabályos, erőteljes megjelenésűek, és jól láthatók távolabbról is.
A vetést tavasszal vagy ősszel érdemes elvégezni jó vízáteresztő, laza szerkezetű talajba. A magokat vékonyan kell takarni, majd a csírázás idején a talajt mérsékelten nedvesen tartani. A csírázás 18–22 °C körüli hőmérsékleten megbízható. A bíbor kasvirág a teljes napsütést kedveli, de világos félárnyékban is fejlődik. Legszebben tápanyagban közepesen gazdag, jó vízgazdálkodású talajokon nő.
A növény gondozása egyszerű és kevés beavatkozást igényel. Kiváló szárazságtűrő, a pangó vizet nem viseli el. Betegségekre kevéssé érzékeny, és erős, hosszú életű töveket képez. A virágzás nyár közepétől kora őszig tart. Az elnyílt virágfejek eltávolításával a virágzás meghosszabbítható, de a magérlelő virágfejek ősszel és télen is dekoratívak, valamint a madarak számára táplálékot biztosítanak.
A tél folyamán a bíbor kasvirág föld feletti részei visszahúzódnak. Jó télálló, általában nem igényel takarást, de friss telepítés esetén a gyökérzóna köré terített vékony mulcsréteg segíthet. Tavasszal az elszáradt szárakat tőből vissza kell vágni, ezt követően a növény gyorsan újrahajt. Az idősebb tövek 3–4 évente tőosztással fiatalíthatók, ami segít megőrizni a fajta erőteljes virágzását.
A ‘Magnus’ kiváló választás prérikertekbe, modern évelőágyásokba, beporzóbarát kertekbe és vágókertekbe is. Különösen jól társítható díszfüvekkel, zsályákkal, menyecskeszemekkel, cickafarkkal és más napfénykedvelő évelőkkel, ahol markáns, mégis harmonikus összhatást teremt.
A 0,1 grammos kiszerelés elegendő több palánta nevelésére, amelyekből később erőteljes, hosszan virágzó, egységes megjelenésű kasvirágállomány alakítható ki.
