Leírás
A hússzínű selyemkóró Észak-Amerika nedves rétjeinek, patakpartjainak és lápréteinek őshonos évelő növénye. Karcsú, felálló szárai és gömbös, rózsaszínes–hússzínű virágzatai finom, mégis karakteres megjelenést adnak a kertnek. Virágzása nyár közepétől a nyár végéig tart, és erős nektártermelése miatt kiemelten fontos szerepet tölt be a beporzó rovarok életében.
A vetést tavasszal vagy ősszel ajánlott elvégezni jó vízáteresztő, humuszban gazdag, üde talajba. A magokat vékonyan kell takarni, majd a csírázás idején a talajt egyenletesen nedvesen tartani. A csírázás gyakran hideghatást igényel, ezért a magok 2–4 hetes rétegezése előnyös lehet. A növény napos vagy félárnyékos fekvésben fejlődik a legszebben, különösen ott, ahol a talaj nem szárad ki tartósan.
A hússzínű selyemkóró gondozása egyszerű, ha megfelelő környezetet kap. Vízigénye közepes–magas, az üde, enyhén nedves talajt meghálálja, de a pangó víz kerülendő. Betegségekre ritkán érzékeny, és stabil, hosszú életű töveket képez. A virágzás után az elnyílt virágfejek eltávolíthatók, ha rendezettebb megjelenést szeretnénk, de a magérlelés meghagyható természetes hatású kertekben.
A tél folyamán a hússzínű selyemkóró föld feletti részei teljesen visszahúzódnak. Jó télálló, takarást általában nem igényel, de fiatal tövek körül vékony mulcsréteg segítheti a gyökérzóna védelmét hótakaró nélküli fagyok esetén. Tavasszal az elszáradt szárak teljes visszavágása szükséges, ezt követően a növény kissé későn, de megbízhatóan újrahajt. Átültetést nem kedveli, ezért végleges helyét érdemes előre megfontoltan kiválasztani.
A hússzínű selyemkóró kiváló választás természetközeli évelőágyásokba, vadvirágos kertrészekbe, vízpart közeli területekre és beporzóbarát kertekbe. Szépen társítható ligulariával, füzényekkel, réti iszalaggal, díszfüvekkel és más üde talajt kedvelő évelőkkel.
A 0,4 grammos kiszerelés elegendő több palánta nevelésére, amelyekből később erőteljes, gazdagon virágzó, hosszú életű selyemkóróállomány alakítható ki.
