Leírás
A magas mákkóró Kelet-Ázsia – főként Kína és Japán – területeiről származó, nagytermetű évelő, amely díszértékét különleges, kerekded, erezett leveleinek és könnyed, felhőszerű bugavirágzatának köszönheti. Termete akár két métert is meghaladhat, ezért a kert karakteres, függőleges struktúráját adja. Nagyobb évelőágyások, modern természetközeli ültetések és prérikertek látványos eleme.
A vetést tavasszal ajánlott elvégezni jó vízáteresztő, laza szerkezetű talajba. A magokat vékonyan takarjuk, majd a talajt tartsuk mérsékelten nedvesen a csírázás idején. A csírázáshoz 18–24 °C közötti hőmérséklet kedvező. A mákkóró napos vagy félárnyékos fekvésben is jól fejlődik, de a napos helyen hozza a legszebb lombozatot és a leggazdagabb virágzatot. A mélyrétegű, jó vízgazdálkodású talajokat kedveli, ahol gyorsan képez erőteljes töveket.
A növény gondozása könnyű. Közepes vízigényű, de jól tűri a szárazabb időszakokat is, ha gyökérzete már megerősödött. Betegségekre nem érzékeny, és megfelelő körülmények között hosszú életű állományt alkot. A virágzás után az elszáradó bugák meghagyhatók téli dísznek, vagy eltávolíthatók, ha rendezettebb megjelenést szeretnénk. A növény rizómákkal terjed, ezért idővel nagyobb foltokat alkothat; ha szükséges, tavasszal vagy ősszel tőosztással kordában tartható.
A tél folyamán a magas mákkóró föld feletti részei visszahúzódnak. Télálló növény, amely hazai körülmények között takarást nem igényel. A frissen telepített tövek köré vékony mulcsréteg tehető, amely védi a gyökérzónát a hótakaró nélküli, erősebb fagyoktól. Tavasszal az elszáradt szárrészek eltávolítása az első teendő, majd a növény gyorsan újrahajt, és nagy méretű leveleivel hamar uralja a teret.
A magas mákkóró kiválóan használható háttérnövényként, nagyobb évelőágyások struktúranövényeként vagy modern, letisztult kertek szoborszerű elemként. Légies bugái és nagy levelei remek kontrasztot alkotnak díszfüvekkel, kasvirággal, veronikákkal, cickafarkkal és más középmagas prérinövényekkel.
A 0,1 grammos kiszerelés elegendő több palánta nevelésére, amelyekből később gyorsan növő, impozáns méretű tövek fejlődnek.
