Leírás
Az új-zélandi spenót nem a valódi spenót rokona, hanem egy különleges, melegigényes levélzöldség, amely a nyári hónapokban is folyamatosan friss lombot ad. Erőteljesen növő, elterülő habitusú növény, ezért kiváló választás akkor, amikor a hagyományos spenót már magszárba indulna. Levelei húsosak, enyhén zamatosak, konyhai felhasználása sokoldalú.
A vetés akkor történik, amikor a talaj már felmelegedett, általában májusban. A vetőmagot érdemes vetés előtt néhány órára vízbe áztatni, mert kemény maghéja miatt a csírázás lassabb lehet. A magokat 2–3 cm mélyre kell vetni közvetlenül szabadföldbe. A kelés meleg talajban 2–3 hét alatt indul meg, palántanevelésre ritkán van szükség.
Az új-zélandi spenót napos fekvést és jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag talajt igényel. Vízigénye közepes, de a rendszeres öntözést meghálálja, különösen a nyári melegben. Gyors növekedése miatt nagyobb helyet igényel, ezért a megfelelő tőtávolság biztosítása fontos. Gondozása egyszerű, betegségekkel szemben általában ellenálló.
A levelek folyamatosan szedhetők, mindig a fiatal hajtásvégeket érdemes levágni, így a növény újabb oldalhajtásokat fejleszt. Szedése a nyár elejétől egészen az őszi lehűlésig tart. A szezon végén a növény elszárad, külön teleltetést nem igényel. Felhasználása frissen salátákhoz, illetve főzve, párolva spenótpótlóként is kiváló.
